Újiráz község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Berettyóújfalui kistérség
Lakosság: 576 fő
Terület: 15.47 km²
Népsűrűség: 37,23 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 54

Fekvése

Története

Szeretnék közreadni a Tiszántúl c. újság egy 1912.nov.1.-én megjelent cikkét, ami Újiráz történetét írja le. A cikk szerzője Dr.Karácsonyi János.

ÚJIRÁZ TÖRTÉNETE Ott, a hol a Sebes-Körözs Biharmegyét elhagyni készül, e folyó jobb partján 100 új házból álló falu emelkedik, de csak 2 év óta. Elődje azonban, a melyről nevét kapta, annál régibb időre tekint vissza. Mikor a magyarok ide bejöttek, a Sebes-Körözs alsó mentén egy csapat ó-szláv tanyázott s e vidék egyes pontjait még e nép nevezgette el Komádi (→darab)-nak, Zsadánynak, Okány-nak Csökmőnek stb. Iráz neve is tőle származik és töltést, gátat jelent. E szláv helynevek izgatték Béla király Névtelen jegyzöjének képzeletét annak mesélésére, hogy a Szereptől Szeghalom felé tartó honfoglaló magyarokat a kozárok-nak, azaz kecskepásztoroknak csúfolt népek megakadályozták a Körözsön való átkelésben. De bárkik voltak lakosai az irázi területnek a honfoglaláskor, bizonyos, hogy azok két század alatt a magyar nemzetbe beleolvadtak és Iráz falu lakosai az 1214-20. években már magyarok voltak. Nevezetesen 1214-ben itt lakott Hived, a bihari vár udvarbírájának poroszlója, 1215-ben Korocsi fia Váró és 1220-ban Magló. Ezek mind tiszta magyar személynevek. Közülök Várót lopással vádolták és el is itélték, Maglót ellenben a vád alól fölmentették. Egy századdal később Irázról már azt is kitudjuk mutatni, hogy Isten dicsőségét hirdető egyháza s abbanIstennek szolgáló plébánosa volt. Föl van jegyezve, hogy az 1332-35. években László pap volt az irázi plébános, 1336-37-ben pedig János. A pápai udvar fentartására kivetett tizedet, évenkint 6-6 garast ők is hűségesen fizették. Ugyanezen időtájt megismerjük Iráz első földesurát is: a Zsámboki méskét Geregmezei Vér-családot.1330-ban már e család kezén van a Szeghalom, Csökmő, Bökény és Iráz falvakból álló uradalom. De a család utolsó tagja, egyébként nagy hatalmas úr, 1397. elején belekeveredett a Zsigmond király ellen szőtt összeesküvésbe és földönfutóvá lett. Iráz Szeghalommal együtt a király kezére jutott. De nem sokáig maradt ott. Volt Zsigmond idejében hazánk déli részén egy hatalmas törökverő hadvezér bán. Három csatában visszaüzte a törököt, a negyedikben maga is súlyos sebet kapott, 1403-ban pedig egyike volt azon főuraknak, a kik Zsigmondot a magyar királyi trón elvesztésétől megmentették. Ezért kapta 1403. végén a gyulai várat s ehhez két év mulva elkérte a kirélytól a szeghalmi uradalmat, vele tehét Irázt is. 30 évig volt Iráz e hatalmas főúr kezében s akkor megint más urat kapott. Mert e nagygazdag főúrnak, Maróthy Jánosnak csak egy fia és egy lánya vala. A gazdag leány akkoriban is kapós volt és Maróthy Anna (János leánya) kezéért nemcsak nagy viták, hanem nagy harcok is folytak.

Nevezetességei

Következő községek

További községek